Tavasz a tóban

Tavasz a tóban

 

  1. rész: Hasznos baktériumok elengedhetetlen szerepe tavunk ökoszisztémájában

A tavunk tényleges ökoszisztéma indításához oltóanyagot juttatunk a vízbe. EM vagyis ,,Effectiv Mikroorganizmusok” használata elengedhetetlen a tóban. (az EM kifejlesztője Teruo Higa japán mikrobiológus katató professzor és csapata volt).

Az EM egy mikrobiologiális ökoszisztéma, amely fotoszintetizáló baktériumokat, tejsavbaktériumokat, sugárgombákat valamint fermentáló (élesztő) gombákat tartalmaz nagy fajgazdagságban és megfelelő arányban. Ebben az ökoszisztémában mind obligált, anaerob, mind aerob baktériumok, sugárgombák, mikrogombák csoportjából akadnak képviselők, amelynek mindegyike megtalálja életfeltételeit és kölcsönösen segítik egymás hatékonyságát.

 

Fotoszintetizáló baktériumok:

A legfontosabb szerep a fotoszintetizáló baktériumé, ő segíti a többi mikroorganizmus tevékenységét és egyben hasznosítja is az általuk termelt anyagokat. (szimbiózis). A fotoszintetizáló baktériumok önálló, és önmagukat fenntartani képes mikroorganizmusok. Ez a baktérium hasznos vegyületeket állít elő a szerves anyagokból, káros gázokból, a nap energiáját és a víz hőjét használva energiaforrásként. A hasznos vegyületek között megtalálhatóak az aminosavak, nukleinsavak, bioaktív anyagok, cukrok – mind olyan vegyület, ami elősegíti a halak egészséges fejlődését.

Tejsavbaktériumok:

A tejsavbaktériumok erős fertőtlenítő hatású tejsavat termelnek. Elnyomják a káros hatású mikroorganizmusokat és növelik a szerves anyag átalakulásának gyorsaságát.

Sugárgombák (Aktinomyceták):

A felépítésüket tekintve a gombákra hasonlítanak, de valójában baktériumok. Olyan vegyületeket termelnek a fotoszintetizáló baktériumok által kiválasztott aminosavak és szerves anyag felhasználásával, amelyek képesek elnyomni a káros gombákat és baktériumokat.

Fermentáló gombák:

A fermentáló gombák, mint pl. az Penicillium vagy az Aspergillus a szerves anyagok gyors átalakítása révén alkoholt, észtereket és a káros mikróbák elszaporodását gátló vegyületeket állítanak elő. Ezzel megakadályozzák a kellemetlen szagok keletkezését és a káros élősködők, férgek elszaporodását.

Ha az Effektív Mikrorganizmusok közössége felszaporodik a tóban, az egyéb kedvező hatású, őshonos mikroorganizmusok száma szintén növekedésnek indul, ami a mikrobiológiai ökoszisztéma kiegyensúlyozottságát eredményezi.

Az emAQUA aktivált mikrobiológiai készítményben megtalálható probiotikus, azaz élő mikroorganizmusok (tejsav- és fotoszintetizáló baktériumok, sugárgombák, élesztő (fermentáló gombák), összes csíraszám 1,5 x 108 db/cm3.

Az emAQUA hatásai:

  • Az üledékben lévő szerves anyagokat feltárja és azok a táplálékláncba épülve hasznosulnak
  • Csökkenti az iszapréteg vastagságát, ezzel egyúttal növeli a vízmélységet
  • Az algapopulációt visszaszorítja
  • Helyreállítja a vizek ökológiai egyensúlyát
  • Javítja a víz minőségét
  • Szerves anyagok lerakódása miatt keletkezett rothadási folyamatok, ezáltal a mérgező gázok megszüntetése
  • Segítségével tiszta, antioxidánsokban gazdag és szagtalan víz nyerhető

 

A mikroorganizmusok kedvező hatásainak négy alapelve:

  1. Kiszorítás: kedvezőtlen vagy kórokozó hatású mikroorganizmus kiszorítása a fermentálandó közegből.
  2. Dominancia: az oltott mikroflóra működésének áthangolásával rothadás helyett erjedés megy végbe.
  3. Bioaktív anyagok termelése: antioxidánsok, vitaminok termelése, amely segíti a halak egészséges fejlődését.
  4. Asztalközösség (Kommenalizmus): a fiziológiai csoportok együttműködése a táplálékforrások kialakításában.

 

Ennek az anyagnak az alkalmazásával a szerves anyag lebomlása nem rothadással megy végbe, hanem erjedéssel, aminek a következménye, hogy nem termelődnek kellemetlen szagok, és egyéb mérgező anyagok, gázok.

Az EM nélküli tavakban a lágyiszapban rothadási folyamatok mennek végbe az ott élő természetes lebontók miatt. Ennek a bomlásnak a végterméke pl. a kénhidrogén és a metán. Hirtelen légnyomás, hőmérsékletcsökkenéskor, illetve a vizek felmelegedésekor ezek a gázok kiszabadulnak az iszapból és oxigénhiányos állapotot, mérgezéseket okozhatnak.

Az EM által kialakított puffer hatás megemeli a környezet kémhátásást, ezáltal csökkentik a savanyodást, megszüntetik a kórokozó gomba-, és baktériumfajok életfeltételeit, végső soron kiszorítják azokat.

Az EM technológia olyan problémák megoldására is hatékony megoldást kínál, mint a szennyvíztisztítás és az élővizek, tavak lágyiszapmentesítése is. E módszer alkalmazásának eredményeként tiszta, szagtalan, antioxidánsokban gazdag vizet nyerhetünk.

Ezt alkalmazzuk tavasztól őszig. Természetesen tavasszal a szűrőt és az egész tavat beoltjuk (tó indítás) és egészen ősz beálltáig havi egyszeri alkalommal kezeljük (fenntartjuk). Miután a baktériumok szaporodnak és persze ez a cél, figyeljünk oda, hogy 15 fokos tó víz hőmérsékletig használható eredményesen.

Kivételt képez az újonnan kifejlesztett emAQUA technológia, amit már +5°C vízhőfok felett teljes biztonsággal használhatunk!

Nitrifikáló baktériumok:

Ők a leglassabban szaporodó hasznos baktériumaink tavunk ökoszisztémájában. Ezért érdemes minden évben újra oltani tavunkat és szűrőnket velük. Én a Velda bacteriált használom erre a célra.  Nagyon lassan szaporodnak el a tavunkban és a szűrőnkben. Ezért fontos a bejáratós időszak, ami néhány hét. Ezért is fontos, hogy a szűrés elindítása és járatása meg kell, hogy előzze halaink etetését. A Nitrosomonas baktériumok 7 óránként kétszerezik meg létszámukat, a Nitrobacter minden 13. órában. A gyakorlatban ez a folyamat inkább 15-20 óra. Ez borzalmasan lassú folyamat. Összehasonlítva a heterotróf baktériumokkal ami 20 perc alatt duplázza állományát.
Érdekesség, hogy amennyi idő alatt egy Nitrosomonas cella megkétszerezi állományát egy E.Coli baktérium 35 trillió példánnyal gyarapodik.
Szóval tavunk indításakor ezek a baktériumok a hőmérséklet függvényében sokkal lassabban is szaporodhatnak hátráltatva a megfelelő biológiai szűrés kialakulását. Az optimális hőmérséklet a nitrifikáló baktériumok szaporodásához 25-30 °Celsius. (Ekkor hozzák a fenti számokat.)

  • Növekedés 50%-kal csökken 18 °Celsiusnál.
  • Növekedés 75%-kal csökken 7.5-10 °Celsiusnál.
  • Nincs aktivitás 4 °Celsiusnál.
  • Nitrifikáló baktériumok elpusztulnak 0 °Celsiuson.
  • Nitrifikáló baktáriumok elpusztulnak 49 °Celsiuson.

 

Amikor a hal ürüléket termel, akkor ammónia keletkezik. Ha nem megfelelő a tavad biológiai szűrése, a toxikus anyagok felszaporodhatnak a tó vizében, amely a halak pusztulásához is vezethet. A Nitrosomonas és a Nitrobacter baktériumfajok a NITROBACTERACEAE családba tartoznak – ők az igazi nitrifikátorok ők a legfontosabbak. A Nitrosomonas fajok az (ammónia-oxidáló baktériumok) ammóniát nitritté alakítják. A  Nitrobacter  fajok (nitrit-oxidáló baktériumok) pedig a nitritet nitráttá. Tehát a sorrend ammónia > nitrit > nitrát. Az ammónia első körben nitritté, majd nitráttá alakul. Ez a nitrifikáció. A nitrifikáló baktériumok aerobok baktériumok, ezért oxigén hiányában nem képesek szaporodni, vagy átalakítani az ammóniát vagy a nitriteket.

Nem csak a nitrifikáló baktériumoknak van szükségük oxigénre! MINDEN hasznos baktériumnak elengedhetetlen az oxigén! Szóval a folyamatos vízátfolyás a szűrőkön elengedhetetlen. Ha leállítjuk a rendszert tudnunk kell hogy elpusztulnak. Tehát erre figyeljünk mindenképpen és pótoljuk őket. Amit még fontosnak tartok megemlíteni, hogy a hasznos baktériumokkal frissen beoltott víz oxigént von el a tó vizéből. Ez azért fontos információ, ugyanis ha nagy melegben, nyáron oltjuk vagy pótoljuk az aktivált mikrobiológiai készítménnyel a baktérium kolóniánkat (fenntartás), az veszélyt okozhat az éjszakai, amúgy is oxigénszegény vizünkre nézve. Miért?

Éjjel a növények is és a hasznos baktériumok is oxigént vonnak el a tó vizéből. Szóval ha friss baktérium kultúrát juttatunk be ők a szaporodásukhoz még több oxigént fognak elvonni a tavunk vizéből és ezzel leterhelhetjük tavunk, oxigénhiányos állapotot generálva veszélybe sodorhatjuk halainkat.

Ezért nagy melegben a délelőtti órákban érdemes bejuttatni a friss, hasznos baktérium kultúránkat tavunkba. Fokozott oxigén pótlásra ügyelve. Oxigént pótolhatunk kompresszorral és légpumpák segítségével, amelyekhez különböző levegőporlasztó kövek, diffúzorok csatlakoztathatóak. De nagy segítséget jelenthetnek a csobogók, vízesés elemek vagy akár a tavi szökőkút is.

Nagyon sokféle baktérium kultúrákat tartalmazó, hasznos baktériumok, lebontó és iszapfaló baktériumok, indító starterek léteznek a piacon, folyékony és por alapúak. Mindig olvassuk el figyelmesen a tájékoztatóban hány fokos vízben kezdhetjük meg a használatukat.

 

(Írta és szerkesztette: Water & Garden)

AkosTavasz a tóban

Related Posts